Meloddy's Life ~♥
Welcome
Beköszönő


Üdvözlök minden kedves olvasót^^
A nevem Hitsumoto Ayasha, vagyis ez csak a nick-nevem. A blogom egyfajta saját szórakoztatási célt szolgál. Írok mikor kedvem van, kinézetet cserélek mikor kedvem van és leírok ezt-azt, ami vagy saját tapasztalat, vagy egy napom elregélése. Remélem lesznek érdeklődők^^

Choose It
Kapcsolatok stb.

C U T E
Kattints rájuk és megtudod a titkot~

Chatting
Üzenj nekem!~ ^^


Credit
Köszönet nyilvánítás

Template : Azzahra
Basecodes : Yuuki
Images : WeHeartIt
Edited : Ayasha Hitsumoto
。*:☆ || ha megtudnád, hogy szeretlek - meg kellene öljelek? || 。:゜☆。
2015. augusztus 18., kedd | 23:01 | 0 waiting

ATTENTION! Most nagyon magánügyek kerülnek kitálalásra, aki erre nem kíváncsi vagy ilyesmi, az kérlek ne olvasson tovább! Puszi ♥

Emberek, mik meg nem történnek! Már komolyan mondom nem tudom elhinni mennyi minden máshogy történik, ha egy döntést hozunk kettő közül. Kezdjük rögtön az elején, mert így meglehetősen kesze-kusza a dolog, meg, hogy ne ez fogadja rögtön az olvasókat előtte egy kis visszaemlékezés, ami mondjuk részben ide is kapcsolható.
Régebben hoztam egy döntést, mi szerint soha többé nem találkozok valakivel. De a múltkor mégis tőle kaptam az első támogatást, mikor kiderült az identitásom. Szóval egy üzenettel bátorkodtam neki a facebookján és az lett a vége, hogy találkoztunk. Miwako elhívott egy kis kiruccanásra Eri-channal együtt. El is mentem rá. Kicsit feszengve éreztem magam a társaságukban, de azért végülis nem sikerült rosszul a találka. Sőt, kimondottan jól... - rendszer ugyan nem lehet belőle az időbeosztásunk miatt, de azért ez jó kis kör volt, főleg, hogy előző héten meg voltam fázva, de a szökőkútban ugrálástól semmi bajom nem lett xDDD - kaptam Miwako-chantól egy tanácsot, hogy hamar álljak Anyu elé azzal, hogy mi is van most a fejemben, vagyis tárulkozzak ki az identitásomat illetőleg, mert még lehet belőle baj. Meg is fogadtam a tanácsát, de nem volt rá adandó alkalmam, hogy véghez is vigyem, mert - hogy is mondjam? Anyu idő előtt rájött a dolgok nyitjára. Kezdjük is a történetet!  |ω・)ノ
Kou eljött hozzám még a múlt héten kedden. S mivel már senki elől nincs szükségem a titkolódzásra így gondolom sejtitek, hogy ki is az én titkos szerelmem. Aki persze azóta már annyira nem titkos... Lássuk csak sorban!
Kedden bementem elé a buszhoz, előző héten Noriko-channal vettünk nekem egy aranyos kis fölsőt, ami - most egós leszek, de - elég jól áll nekem. Egy aranyos kis fekete, ez ni:

igen, ez én vagyok xD

Jó, most a kis pocakommal meg az úszómestert megcsúfolóan széles vállamalla pls ne foglalkozzatok xD +egy kis apple reklám ☺
Vissza: szóval felvettem az új fölsőmet Kou tiszteletére, amit meg is dicsért^^ ♥ - aztán még volt egy óránk. A közeli parkban vártunk és odajött hozzánk valami angolul nem beszélő, de mégis angolul tudó ember, hogy hol tud pénzt váltani, mire a mellettünk lévő ember készségesen elküldte a postára. Rendes volt tőle, hogy megvédett minket a hebegés-habogás áradatától xD
Ezt követően haza is értünk. Minden a terv szerint alakult, még csillaghullást is néztünk szerdán Lynnel - utána jött a probléma, de ott még nem tartunk.
Este sötétedés után mentünk ki az itteni régi játszótér területére, ahol persze már nincs játszótér, de valaha volt xD - leterítettük a plédet és hanyattfekve rajta az eget kémleltük, hogy hulljanak azok a meteorok. A csillaghullás egyébként keddtől csütörtökig tartott és szerdán lehetett a legjobban látni, ezért is választottuk azt a napot, hogy kimenjünk. A csillagnézés közben Lynnek elmeséltük, hogy mi is van köztünk és jól fogadta ☺ - nem hazudhatok a gyerekkori barátnőmnek, nem? Nincs titkolódzás - ezért tálaltunk ki. Utána pedig láttunk UFO-t! Nem nevet, együtt érez! Egy fényes pont leelőzött minden repcsit fent az égen, nem pislogott, csak égett - aztán hirtelen eltűnt. Műhold nem lehetett, utána jártam és az se olyan gyors, szóval az biztos nem egy UPC volt xD - mondjuk nem nagyon értek az ilyesmihez xD - aztán lementünk még kicsit a játszótérre és pár srác a sulinál lézerrel megviccelt minket: a zöld fény egy tetőteret bevilágított, Kouval azonnal kétségbeestünk, hogy "OMG UFO" - de akkor Lynn megmutatta, hogy a pár srác világít a sulink előtt. Ciki xD
Mei X Asami ♥
A rövid sétát követően jöttünk haza Kouval és még nem voltunk álmosak, ezért felkapcsolva hagytuk a lámpát. A magánéletem ugyan nem tartozik a blogra, ezért csak annyit mondok, hogy Anyukám ránknyitotta az ajtót, amikor nem kellett volna. NO! Semmi 18+, de komolyan... csak rosszkor jött be és félreérthetetlen testhelyzetben látott minket is. Sokkal inkább láthatott egy nem épp baráti puszit...
Alig tudtam elaludni, nagyon féltem, hiába próbált Kou nyugtatni. Éreztem, hogy azért ő is fél - ezért elalvás előtt kitaláltam, hogy ha Anya rákérdez mi volt az majd értetlenkedek. Ez nem jött be, Anya közölte másnap reggel mikor hívott - hál' Istennek dolgozott akkor -, hogy látott mindent és nem hiszi, hogy Kou rosszul aludt és így próbáltam elaltatni. Pff... - aztán jött az oda-vissza telefonálás, a kiakadása, az, hogy mindenki sírt - és a megoldás, ami abban mutatkozott meg, hogy a teljes káoszt hátrahagyva Kou nem megy haza HMV-helyre, hanem eljön velem Apuhoz, akinek Anyuval mondhatni semmilyen kapcsolata nincs, ezért ott biztonságban lehetünk, míg elül a vihar.
Éppenséggel Rei-chan felajánlotta, hogy szerdán - mikro az egész történt - menjünk el Apuhoz mert vidéken sokkal jobban lehet nézni a csillaghullást, de nem akartunk menni aznap, kicsit tovább akartunk itthon lenni. Ezért minden rosszul sült el, de már nem tudunk mit tenni...
Szóval elszöktünk Apuhoz, mint Kou és Yui a DL játékban és talán a mangában is. Az Apukámhoz egyetlen közvetlen járat van hétközben, na meg még egy szombat kora reggel. Szóval hétköznap lévén azzal mentünk. Mivel helyettes sofőr érkezett, nem kimondottan rajongott értünk. De nem tudott mit tenni! - a nap hátralévő részében Anyu bombázott a csalódott üzeneteivel meg minden ilyesmivel, amire egy idő után nem reagáltam. Ezért ő ráírt a nővéremre, Harukára, hogy benyitott ránk és félreérthetetlen pózt látott. A nővérem pont a végső kétségbeesésemben írt rám, hogy ez mit jelentsen, ezért olyan "minden-mindegy" alapon már neki is kitálaltam, s közben elterveztem a hátralévő életemet Apunál. Nem volt kellemes jövőkép! - de akkor azt hittem nincs mit tenni, majd ezt kaptam:

Haru megmentett ♥

Komolyan mondom ez akkor mindennél jobban esett ☺ - valahogy láttam reményt az egészben. Méghozzá pont attól kaptam a legnagyobb előrelökést, akitől nem vártam az elfogadást! Mégis így lett. Szóval jól figyeljetek: ha van testvéretek - legyen az idősebb, vagy fiatalabb -, akkor mindennél jobban becsüljétek meg, mert ha nem, komolyan mondom én billentelek hátsón titeket ☺
Tehát utána Haru beszélt Anyuval - és Anyu megbékélt, meg belátta forrófejűségét. Aztán már várt haza a rakottkrumplival! ☺ Remélem ez tényleg ilyen egyszerűen lezárult... 
Gondolom mondanom sem kell mi játszódott le bennem, igaz? De ha belegondolok talán jobb így, mert nekem sok idő kellett volna, hogy ezt elmondjam Anyunak.
Utána minden laza volt. Akadt egy kis dráma is, de az melyik kapcsolatban nincs? Én úgy hiszem nincs olyan kapcsolat, amiben nincsenek akadályok. A Say I Love You animében is Aiko azt mondja Meinek, hogy ha már akadályba botlik azt jelenti halad a cél felé. Vagy valami ilyesmit... de ezeket le kell persze győzni, hogy azzal lehessünk, akivel szeretünk. Én pl. sosem mertem ellenszegülni Anyunak, de most mikor Kou azt mondta szökjünk meg - némi hezitálással ugyan, de... - arra jutottam ez a legjobb ötlet! Ezért is történt meg mindez, ezért is rendeződtek a dolgok. Vagyis még nem jutottam el az ominózus "Anyu, bisex vagyok, baj?" - pontra, de hamarosan eljutok oda, hogy ezt kerek-perec megmondjam.
Kou mindenkinél másabb. Sosem voltam igazán szerelmes, de most az vagyok, határozottan! Senkiért nem tettem volna meg ilyesmit, Ő mégis elérte, hogy vakon bízzak benne. Vele jól érzem magam, nem tudom meddig tart a dolog, de bízom abban, hogy sokáig ♥ - akárhogy is alakul ezek az emlékek sosem fognak elmúlni, mindig megmaradnak. Ami nem is baj! - köszönöm neki, hogy megtudtam milyen is ez ☺
Ezek után amúgy nagyon jó volt minden. Elmentünk minden nap sétálni, volt fotózkodásunk is - noha nem lett olyan jó, mint az, amit itthon csináltunk...
Néztünk animét, cicáztunk, megmutattam neki a vidéki életet és így remélem Ő is megérti, hogy ha Apunál vagyok és lassan írok, az nem azért van, mert nem akarok vele beszélni, hanem otthon mindig van dolog. Ez sajna így van mióta elköltöztünk Aputól... de remélem megérti ☺ - szerintem megérti!
Mikor hétfőn hazament bementünk egy bizsu-boltba. Vettünk egy aranyos barátságnyakláncot, amit majd a legközelebbi látogatása során lefotózok nektek, mert szerintem az úgy szép, ha a kettő egymás mellett van^^ - s mivel messze van, így ez nem lehetséges ( ╥ω╥ ) de, ha legközelebb találkozok vele megörökítem! S remélem akkor tudunk szerezni ilyesmit csak épp szerelmesben ☺ - kicsit nyálasan hangzik, tudom, de én speciel szeretem az ilyesmit és szerintem ő is! 
Azért is jó ez a barátságnyaklánc, mert ő nem csak a párom, hanem az egyik legjobb barátnőm is! Szerintem egy kapcsolatban nagyon fontos, hogy nem csak szerelmesek legyünk, hanem barátok is. Ez akkor jutott eszembe, mikor hajnal egy magaslatában kiültünk hűsölni az erkélyre és tök jól elbeszélgettünk - ő lehet épp a sör hatására, bár annak ellenére, hogy kicsit felbátorodik tőle, ettől még szerintem nem biztos, hogy azért ☺ - remélem egyszer enélkül is el fogja mondani nekem mit érez ♥
Hiányzik és túl nagy a távolság - de bízom benne, hogy kitartunk a másik mellett^^

Más: Holnap Apuval elmegyek a Balatonra. Izgalmas lesz az már tuti, mert hogy nem találtunk szabad szállást! Reményeink szerint a Tourinform irodában majd kisegítenek minket és nem kell kocsiban aludni ( ̄  ̄|||) Én speciel nem akarok!!! Gihi~ Ennyi kényelem kijár xD kicsit kényes vagyok az ilyenek terén, de ezt rá merem fogni arra, hogy rosszul vagyok a pókoktól meg a közvetlen sötétségtől és a kicsi, zárt helyektől. Nem tudom miért, de így van!
Amúgy a nyaralás örömére csodálatos herpeszt növesztettem az ajkaimra. Olyan gyönyörű pasi-riasztó, hogy szerencsére nem kell számolnom a kíváncsi szempárokkal, ha csak nem a ragyás, varas, gennyes számat figyelik ☺ Pff~ - tehát Kounak sem kell aggódnia^^
Elég lóhalálában találtuk ki Apuval ezt a nyaralós témát és nem is néztünk utána a dolgoknak, pedig én, mint ügyeletes-turizmus szakos, igazán tudhattam volna, hogy augusztus 20 tájékán már hónapokkal előre le kell foglalni a szállást! De persze nyáron az én agyam is kikapcsol - na de ennyire?! Mégis csak szörnyű, elő kéne szednem a füzeteimet ☺

Anything else? Rástartoltam a Yui CP-re! A nyaklánc már meg is van + Lynn szerint szeptember közepéig még halaszthatom a varratást, addig az anyukájának sem lesz nagyon meló, csak utána indul be. Éppen ezért, hogy minden fullos legyen és még egy kicsit itthon is tudjak segíteni, úgy gondoltam még három napot bevállalok hónap végén az árufeltöltésben! A pékség részen amúgy is gyorsan telik az idő, szóval oda kéretem magam, mert arra mindig kell diák^^ - egy kis plusz pénz meg sosem árt. Aztán októberben meg Con *-* - méghozzá... *dobpergés* 17-én *-* Aznap lesz a hónapfordulónk Kouval ♥ *dat szerelmes* - annyira örülnék neki, ha minden zökkenőmentes lenne és két napot maradhatnánk^^ Hyaaa ♥

Azt hiszem mára ennyit tudtam mondani, köszönöm, hogy elolvastátok a kis történetem. A Balcsiról lehet jelentkezem, ha találok wifit meg életkedvet! Búcsúzóul egy feltehetőleg őszi-szezonos hárem-animének a PV-jét hoztam nektek, amit már igazán várok:

u.i.: szerintem ezt a csajt is le-cpzem *-*