Meloddy's Life ~♥
Welcome
Beköszönő


Üdvözlök minden kedves olvasót^^
A nevem Hitsumoto Ayasha, vagyis ez csak a nick-nevem. A blogom egyfajta saját szórakoztatási célt szolgál. Írok mikor kedvem van, kinézetet cserélek mikor kedvem van és leírok ezt-azt, ami vagy saját tapasztalat, vagy egy napom elregélése. Remélem lesznek érdeklődők^^

Choose It
Kapcsolatok stb.

C U T E
Kattints rájuk és megtudod a titkot~

Chatting
Üzenj nekem!~ ^^


Credit
Köszönet nyilvánítás

Template : Azzahra
Basecodes : Yuuki
Images : WeHeartIt
Edited : Ayasha Hitsumoto
×♥ három halálközeli élmény egy nap alatt ♥×
2014. szeptember 27., szombat | 0:55 | 0 waiting


♦Hinné az ember, hogy vidéken soha semmi nem történik. De velem ez alatt az egyetlen nap alatt annyi minden történt, hogy most azt se tudom hol kezdjem, de talán a legjobb lenne az ébredés pillanatától!
Rosszul keltem, már kedvem sem volt a naphoz, de aztán 10-kor Namimával elmentünk a hivatalba kérdezni Petőfibánya turistalátogatottságáról. Hát a nő, akihez mentünk az első öt percben végig röhögött rajtunk és csak aztán közölte, hogy igazából nem tartják számon a turistákat, meeeert nem nagyon vannak :"D Ezért elküldtek minket rövid tárgyalás után a horgásztóhoz meg a lovardához kérdezősködni. Itt jött a második probléma: mivel a horgászat nem érdekel, ezért a lovastanyás-kérdezgetést választottam, de ott meg az volt a baj, hogy valójában elképzelésem nem volt merre kell menni. Se nekem, se Namimának! Így aztán a négy évvel ezelőtt történtekre hagyatkoztam, amikor egy általános iskolás barátnőmmel mentünk el. Elkísértem őt, hogy felvegyem, ahogy lovagol. Akkor voltam ott utoljára...♦

Az utat két irányból is meg lehetett közelíteni: az alagútunk és anya régi munkahelye (egy elhagyatott gyár) felől is. Hát mi a gyárat választottuk, mert akkor az tűnt közelebbinek. Nem volt épp a legjobb döntés, mert mikor mentünk egy fenevad végigkísért a tekintetével minket: van a régi gyár mellett egy újabb gyár, ahol van ez a kutya, aki mindig megugat engem mikor arra bicózok. OMG, nagyon veszélyes: néha rendesen látom, ahogy pereg lefelé a fűrészpor az óljáról, amikor el akarja szakítani a láncait és szét akar tépni :"D - de sosem ültem le az út szélére, hogy ezt megvárjam. Nem is akartam! Ennyire azért én se keresem a kalandokat :P
Miután megcsodáltuk a vérebet mentünk tovább. Van a gyárnak egy raktárépülete, amit nem tudtak felújítani soha, mert mindig közbejött valami (pl. elromlott szerszámok, eső stb. ), ezért Namimával jót nevettünk azon, hogy valószínűleg kísértetjárta hely - és ekkor csörgés a hátunk mögül. A szívünk megállt, de hátrafordultunk és megcsodáltuk a falevelet, amit a szél az úton tolt. Remek... siettünk is tovább!
A tó melletti erdős részen keresztül lehet eljutni a lovardáig, a temetőnél balra kanyarodva. Ott van egy szűk kis erdei út, ahol kocsik is csak a lovardásokéi szoktak menni - ez most értelmes volt, he? xD - a lényeg az, hogy a kutya se jár (na, erről még lesz szó) arra. És akkor valami mozog a bokorban, mi meg már fejben a végrendeletünket alkotjuk: erre elsuhan előttünk egy rohadt fácán -.- Lelőttem volna, ha lett volna puskám, meg fegyverengedélyem :P De mivel nem volt, így továbbmentünk... Namima már éppen az anyukájával beszélt telefonon, amikor megláttuk az első szalmabálákat! Királyság volt ♥ - és úgy örültünk, hogy még szerintem sikoltoztunk is. Csak nem kellett volna... mert hirtelen égtelen nagy ugatásra és csaholásra lettünk figyelmesek: felnéztünk a domb tetejére, ahol már lovakat is láttunk, mire onnan lerohant ~6 (!!) kutya O.O féééélelmetes volt T.T és egyenesen vicsorítva felénk futottak. Én sajnos olyan vagyok, hogy veszélyhelyzetben vagy tudok cselekedni vagy nem, de most éppen a "nem tudok cselekedni" fázisban voltam. Leblokkoltam és Namima ugyan a hátam mögé ment, mert éreztem, ahogy mögém lépve megmarkolja a pulcsim, de én csak néztem a felém közeledő, mellkasomig érő állatot, egy nagy, szürke kutyát! OMG. Gondoltam: ez szétszaggat, itt vége mindennek. Mire a kutyus és társai elkezdtek körülöttünk csaholni és a nagy kutya meg két lábra állva még engem is megtisztelt a nyelvecskéjével. Elég büdös volt, de legalább észhez tértem és utána már az összeset simogattam. Namima anyukája viszont erősködött, hogy azonnal menjünk haza :)
A kalandokat követően felérve egy tanulót találtunk és vele vártuk a főnökasszonyt. Mikor az megérkezett akkor kérdezgettem a lovastábor meg ilyesmi felé és egész sok anyagom lett. Nem lenne baj, ha a helyiek is felfigyelnének erre a lovastanyára, mert szerintem sokan azt nem tudják, hogy ott van lovastanya! Káosz... és pedig rengeteg lovuk van, annyira szépek is még hozzá :) - el is voltunk velük egy kicsit, de aztán hazajöttünk. Én ajándékot vettem Okka-sannak meg felvettem pénzt a jövőheti conra - de megint kell felvennem, mert egy ezrest elköltöttem belőle :"D remek, nem is én lettem volna... hogy hova ment el? Természetesen mangákra. Noriko, a főiskolán szerzett barátosném mutatott egy Líra-Akció boltot Gyöngyösön, ahol 150 HUF egy manga :D - hát nem megéri? És mivel tegnap félretetettem a 300 Ft-osnak hitt 150 Ft-os Rémmetró 2-t, így ma bementem a negyed 1-el és találkoztunk Norikóval is. Elkísért és kinézett magának egy-két könyvet szerintem, mert hihetetlen, hogy ott egy könyv is csak 400 Ft :D - és az eladónővel is beszélgettünk. Eddig kb. zombinak néztem, mert sosem szólt hozzánk, mikor mentünk, csak bepötyögte az árat és odaadta a könyveket. LOL :D - de most beszélt és nem is hülyeséget. Tök aranyos volt!^^ - én meg a Rémmetró mellé a szívélyes fogadtatás örömére hozzácsaptam három Gravitationt is :"D a nő persze erősen javasolta, hogy "csak vigyétek, csak vigyétek" - na jó. Nekem aztán kétszer se kell mondani ;)
Utána még csámborogni mentünk, de majdnem elcsapott egy autó. Noriko rántott vissza! Remek, mi? :P - de... elhatároztam, hogy nekem kell olyan kör alakú sál *-* mindenkinek van, nekem is kell... (bah, hülye tizenévesek-logikája: ha mindenkinek van, nekem miért nincs, hm? :"D )
A 14.20-al el is tudtam jönni és délután még Adam is átjött. Felköszöntötte anyut és utána még elvoltunk kicsit :)
Hamarosan ezután jött a nap legrosszabb pontja. Ugye nekem van egy cicám, a Pumi. És... hát... szegénykém még mindig bolhás, nem tudom miért, lehet mikor apuéknál vagyok falun, akkor szedem össze a bolhákat és hozom haza, ki tudja? És még két-három hónapja kaptam egy papírzacskóban vagy négy bolhairtót. Azaz azt hittem négyet - de ezt mindjárt elmagyarázom.
Na szóval: találtunk egy üveg-ampullásat,aminek anyu letörte a tetejét és én ráöntöttem az egészet a cicámra. De... az elkezdett utána rohangálni, ami vicces volt, tehát nevettünk. Ez a nevetés akkor maradt félbe, mikor utána mentem anyu szobájába és elkezdett kínkeservesen, de nagyon artikulálatlanul nyávogni. Néztem is, hogy "na most mi van?"- és leguggoltam és hát ömlött a nyál a cicám szájából. Rendes habos nyál! Mondtam anyunak, hogy valami nem stimmel, de azt mondta, hogy bolhairtóknak szokott lenni nyáladzás a mellékhatása. Csak... nem ekkora mértékű! Ezért elkaptuk a cicát és lemostuk róla azt a cuccot, amiről utóbb kiderült, hogy igazából rühök és kullancsok ellen való mosdatószer, amit hígítani kell és még hozzá toxicos is. MÉRGEZŐ. De miután lemostuk a cicát már rohantam is azokhoz, akiktől kaptam, hogy megkérdezzem elvisznek e orvoshoz vele, mert hát valljuk be, hogy az ő hibájuk is, mert nem mondták el, hogy kell! Persze szeretem őket, meg az esküvőjükön is voltunk, valamint csuda aranyos a kisfiuk, de akkor is így láttam fairnek. Csak a sofőrjelölt addigra már ivott... remek... - éppen ezért futottam is fel, otthagytam velük anyát, mert a cicámat akartam. Berohantam a fürdőbe, ahol hagytuk bebugyolálva, miután lemostuk róla a cuccot. De nem volt a bugyola alatt... bejöttem a szobámba és ott csucsult a cicám és nézett rám érdeklődően. Olyan tiszta tekintete volt, hogy ha nem a könnyeimmel küszködök, akkor a nyakába ugrok és megölelgetem. De nem így lett... anyu és Niki, akitől kaptam a szert, feljöttek és mondták, hogy hozzak neki tejet. Hoztam is. Niki az ujját mártotta tejbe, úgy volt hajlandó csak elfogadni a cica. De hála a jó Istenkémnek utána megfésültem és már játszott velünk meg evett is :) - úgy megörültem neki. Azt hittem megöltem őt, de eddig semmi baja, csak szokatlanul sokszor keresi a társaságom, ami amúgy nem jellemző rá, mert inkább anyut szokta zaklatni, miközben az kötöget, vagy mondjuk a kis plédjén alszik, de közvetlenül az ölembe már nagyon régen aludt el. Na jó, múlthéten mikor tanultam belegömbölyödött, de csak egy pár percig. Szóval még aggódok érte, de Adam szerint rendbejön! Hát nagyon remélem ♥ - miért is? Azért, mert Pumi nekem nagyon fontos. Ő az, aki mindig velem van, aki miatt nem kell egyedül szenvednem mikor anyu dolgozik és Adam nem ér rám. Ő az, aki mindig elszórakoztat mikor éppen rosszkedvű vagyok, aki komolyan megérzi, ha baj van! Mindig az ajtóban nyávog, amikor jövök iskolából és mindig a lábam alá mászik, amikor nem kéne. Velem alszik, reggel ő kelt mikor megyek iskolába (persze azért, hogy minél előbb táplálékhoz jusson :D ) és mikor hazajövök aputól mindig belemászik a táskámba. Nagyon fontos nekem, ismétlem! Nagyon fontos. Soha nem akarnám elveszíteni... persze, amikor öreg lesz és én már férjes asszony leszek, két gyerekkel, akkor már gondolom nem maradhat velem. Ő addig nem él, mint én - de most még élhetne. Még olyan fiatal, alig egy éves! Most az egyszer tényleg bármiről lemondanék, hogy rendbe jöjjön. Bármiről... szóval szurkoljatok neki! Kérlek!


Más: Hogy valami vidámabb témával hozakodjak elő: ma volt anyu szülinapja. Bögrét kapott tőlem, ami miatt elment egy ezres a conra szánt pénzemből, de ez most fontosabb volt :) mondjuk még van egy kis tartozásum, yuck, el ne feledjem xD 180 Ft-tal így is kevesebbem volt.
És még a mondo con: már tuti, hogy megyünk Adammel, Rei-channal és Achilyvel. Nem tudom ki jön még, de mi mindenképpen :) bár Achily és Rei élet-halál küzdelmet vív már lassan három napja, mert ők ketten ugye sosem tudnak megegyezni semmiben, ezért persze az a legnagyobb problem, hogy most akkor vonattal vagy busszal menjünk, mert mindketten mást akarnak. Nekem meg kell egy kiskenguru és kész :3 - ezért remélem megbékélnek xD (ne kérdezzétek: nem tudom a kenguru-komplexusom miért jött elő xD)

Anything else? Az "Ócós"-ból (ez a Líra akciós boltja) egy csomó mangát be tudtam szerezni. Annyira örülök, hogy 150-ért tudok mangát venni :D Eddig ezek vannak meg onnan:
  • A káosz kapui (2-3, de már előjegyeztettem 400 Ft-ért a neten valahol az első részt, hogy teljes legyen a gyűjteményem)
  • Az ördög menyasszonya (1-2)
  • Éjféli Opera (de ez Rei-chan ajándéka lesz karácsonyra, úgyhogy valahol a szobámban el van dugva X rész - tudja Rei, hogy ezt kapja, de azt nem, hogy mennyit, buhaha :"D )
  • Gravitation (1-2-3)
  • Rémmetró (2-3, de ezt hiába keresem, mert mindenhol eredeti áron lehet csak beszerezni T.T)
Így ennyi van most meg, vagyis ennyit tartok számon. Ehhez még hozzájönnek régebbről az Alkonyat-mangák (mindkettő megvan és nekem jobb, mint a könyv és a film összevéve, mert mindkettőtől jobban van megcsinálva), a Princess Ai - Pletykák a túloldalról és a Grimm mesék mangában második része. Ebből karikor megajándékozom magam az első résszel :)

Pumi és a mangák + egy-két könyvem

♦Más ma nem jut eszembe, csak remélni merem, hogy Puminak nem lesz baja... a fenti képen pl. egész jól néz ki, ezt most csináltam egy órája! Nagyon remélem, hogy nem lesz baj ♥
Jövőhéten tehát con, most meg alszok, mert már háromnegyed 1 :"D és holnap 9-kor kelek -.- Remek!♦

Búcsúzóul az új kedvenc számom (köszi Namima :D ):


u.i.: ha Pumi ezt túléli, most egy évig nem fogom bebolhairtózni...